Legjobb barátnőmmel, Julcsival régi hagyomány, hogy amikor csak időnk engedi, közösen főzünk egy finomat. Ilyenkor rendszerint igyekszünk valami kevésbé hétköznapit készíteni, sokszor kísérletezünk, új kihívásokat keresünk. Ez egy könnyebben elkészíthető, rutinosaknak egyszerű kaja, de valami mégsem lett kerek. A hús finom volt, ám a szósz darabos lett és túl sűrű, sötét színű, ízre pedig nem a kívánt harmóniát érte el. Persze az is lehetett a gond, hogy - nagy, magas falú serpenyő híján, amit sürgősen be kell szereznem - két kisebb serpenyőben készítettük el. Vagy lehet a citrom és a tejszín ízvilága nem jött be nekem annyira? (A többiek szerint finom lett, szóval lehet én vagyok a hülye...) 

A másik kínszenvedés az eredetileg krokettnek indult burgonyapárna, ezzel már legutóbb is szenvedtünk, nem is értem, minek ugrottunk neki ismételten.. (holott az eredeti receptben sem ez szerepel köretnek)

Vagy nem találtam még meg a tökéletes krokett receptet, vagy csak szimplán béna és türelmetlen vagyok, de én ebből a tésztából képtelen vagyok bármilyen formát alkotni, az egész ráragad a kezemre, nyúlik és fúj az egész na. Végül barátnőm mentette meg a helyzetet, lisztezett deszkán hurkokat szenvedett belőle (nem volt még az se egyszerű..) és ezeket gyorsan vagdosva végül sikerült ilyen párnákra hasonlító valamit alkotni belőle. Ízre egyébként tökéletes volt, viszont keresnem kell egy jó receptet, mert ez egyszerűen kezelhetetlen..

Végeredményben azért finom, laktató és látványos vacsora lett belőle, lehet később majd egy kisebb adaggal újra próbálkozom. 

Recept: https://streetkitchen.hu/hust-hussal/disznokaraj-citromos-tejszines-szoszba-fojtva/